Távoli online kapcsolat és állományok átvitele
Ez a kétfajta hálózati tevékenység, melyekhez az Interneten a leggyakrabban a telnet és az ftp programokat használják, komolyan igénybe veszi a hálózat erőforrásait, s a szolgáltató gépek is csak korlátozott számban engednek meg egyidõben ilyen kapcsolatokat. Ezért ezekre szigorúbb "játékszabályok" vonatkoznak és megfontoltan kell őket használni.
Sok nyilvános online szolgáltatásnál és file-archívumnál van valamilyen dokumentáció, segédlet vagy index, ami az illetõ rendszert ismerteti, illetve felsorolja az ott található információs anyagokat. Ezeket ajánlatos az elsõ bejelentkezéskor letölteni és a saját gépünkön, off-line olvasgatni, hogy ne foglaljuk le ilyesmivel más elõl a szolgáltató gépet.
Csak a minimálisan szükséges ideig tartsuk fenn a kapcsolatot a távoli géppel, a kívánt információ megszerzése után lépjünk ki. Bár a legtöbb nyilvános szolgáltató rendszere néhány perces inaktivitás után automatikusan bontja a vonalat, de erre nem számíthatunk biztosan. (Egy hosszabb file letöltésekor az ftp-nél például elõre beírhatjuk a kilépéshez szükséges parancsot, így nem kell "őrizni" a gépet.)
A hálózati információforrásokat üzemeltető számítógépek többsége nem kizárólag a nyilvános szolgáltatás biztosítása és a távoli felhasználók kiszolgálása céljából működik. Rendszerint sok helyi feladatot is ellátnak, így illetlenség az ott érvényes csúcsidõben (8 és 18 óra között) komolyabb feladatra (pl. 1 Mbyte-nál nagyobb állományok letöltésére) igénybe venni õket. Természetesen vannak napi 24 órában hívható szolgáltatások is, és olyanok is, ahol a bejelentkezéskor megadják a távoli felhasználók számára javasolt időpontokat. Nagyobb állományok letöltéséhez esetleg használjunk éjszaka futtatható automatikus ftp parancsállományt vagy levélben kérjük a file elküldését (pl. a Bitnet gépeknél vegyük igénybe a BITFTP szolgáltatást). A várhatóan nagy találati listát eredményezõ archie-kereséseket is ajánlatos e-mail útján vagy saját archie klienst futtatva végezni.
Ha ugyanaz a szolgáltatás, vagy file, vagy információ több helyen is elérhetõ, lehetõleg ne a legtávolabbi gépet hívjuk fel, s különösen kerüljük a fölösleges tengerentúli hívásokat napközben, mert jelenleg ez az egyik legszûkebb keresztmetszet. Szánjunk rá némi időt és fáradságot, hogy utánanézünk az alternatív lehetõségeknek (pl. katalógusokban, kereshetõ indexekben) és inkább a .cz végû Internet gépneveket részesítsük elõnyben az .au végûekkel szemben. :-)
Egyes közvetlenül hívható rendszerek -- az anonymous ftp-archívumok pedig szinte kivétel nélkül -- kérik, hogy belépéskor azonosítsuk magunkat (rendszerint az e-mail címünk megadásával), hogy probléma esetén a rendszer üzemeltetõi utána tudjanak nézni a dolognak, ill. statisztikát tudjanak készíteni a felhasználásról. Ugyan gyakran akkor is be lehet lépni, ha nem válaszolunk rendesen erre a kérdésre, de mégis illik ilyenkor a valódi adatainkat közölni (vagy ne használjuk az illetõ szolgáltatást, ha nem értünk egyet ezzel a politikával).
Ha mi töltünk fel egy szoftvert egy hálózati gép nyilvánosan hozzáférhetõ területére, akkor igyekezzünk megbizonyosodni arról, hogy az illetõ program nem tartalmaz vírust, nem hibás vagy hiányos, és szabadon terjeszthetõ. Bár az archívumok üzemeltetõinek is van ilyen felelõssége, de olyan mennyiségben vannak már állományok a hálózaton, hogy ez szinte lehetetlen feladat, és csak közös erõvel és felelõsségtudattal oldható meg. (A feltöltésrõl mindig értesítsük az archívum gazdáját is egy levélben.)
