Hogyan lehetek én is távmunkás?

Az elmúlt két évben, amióta főállásban távmunkásként keresem a kenyerem - mellesleg több, mint tíz éves mellékállásban végzett távmunka után - valamint a távmunkával kapcsolatos egyre gyakoribb publikációkat és kezdeményezéseket kísérő érdeklődés kapcsán olyan sokan tették fel nekem ezt a kérdést, hogy szükségessé vált egy olyan válasz megfogalmazása, ami megpróbál lehetőleg sokakat eligazítani ebben a bonyolult helyzetben, amit tetéz a vonatkozó törvénykezés nagyon hiányos volta és az információhiány. Fontosnak tartom előre bocsájtani, hogy nincsenek mindenki számára alkalmazható receptek, inkább csak támpontok saját helyzetünk felmérésére, esélyeink latolgatására. Ezen az úton egyelőre mindenkinek egyedül kell végig mennie, habár az EU tagság fokozott esélyekkel és távlatilag egy áttekinthetőbb, tisztább, jogilag világosabban körülhatárolt helyzettel kecsegtet.

A probléma ott kezdődik, hogy már maga a kérdés-feltevés helytelen: ezért nem adható rá egyszerű, praktikus válasz. A távmunka nem foglalkozás, hanem egy munkamódszer, melyet a korszerű telekommunikációs eszközök elterjedésével az információs társadalom irányába tartó országok gazdaságaiban mind gyakrabban alkalmaznak. És a fejlődésben lévő országok helyi (munka- és kereseti) lehetőségeivel elégedetlen, magasan képzett munkaerejének mind nagyobb része kéri ki a jussát a nemzetközi munkaerőpiacból ezen a módon. A leggyakrabban feltett kérdésre csak kérdéssel válaszolhatok:

• - Hogyan juthatok távmunkához?
• - Mivel foglalkozol, mihez értesz?
• - Bármit szívesen csinálnék, amit megfizetnek, milyen munkákat lehet végezni távmunka keretében?
• - Szinte bármilyen munkát, hiszen ezt a munkamódszert számos területen alkalmazzák. Milyen speciális szakértelemmel rendelkezel?

A kör ezzel bezárult, hiszen a távmunka lehetőségek feltérképezését mindenkinek úgy kell kezdenie, hogy először saját képességeit és szakértelmét veszi számba, majd tovább gondolkozik, saját helyzetéből kiindulva. Nem mindegy, hogy a távmunkát kereső pontosan mit ért kérdése alatt. A leggyakoribb esetek:

• Alkalmazott vagyok. Amit csinálok, akár otthon is végezhetném, távmunkában. Hogyan vegyem rá a munkaadómat, hogy távmunkában dolgozhassam neki?
• Felmondtak a munkahelyemen. Szeretnék valamilyen munkát találni, melynek keretében, önállóan otthonról dolgozhatom.
• GYES-en vagyok itthon a gyermekemmel, de szeretném magam hasznossá tenni és a szaktudásom szinten tartani - erre nem látok más lehetőséget, mint a távmunkát.
• Másodállásban szeretnék egy kis plusz pénzkeresethez jutni, otthon végezhető munkával.
• Nagy lehetőséget látok az Internetben. Szeretnék egy kisvállalkozást indítani, melynek menedzselését nagyrészt itthonról a számítógépem segítségével végezhetnénk.

Napjaink divatos szlogenje lett a távmunka. Egyelőre azonban sem a hazai munkáltatók, sem a hazai munkavállalók nincsenek tisztában a távmunka fogalmával és követelményeivel. A jelenlegi közhiedelem szerint, ha az embernek van Internet elérése, számítógépe és nyomtatója, akkor máris el lehet kezdeni a munkát. A számítógép természetesen alapvető fontosságú eszköz a távmunkához, de a munkavállalónak szakértelem, rátermettség és kezdeményező készség hiányában minimális esélye van arra, hogy az otthoni PC-je segítségével valaha jövedelmet termeljen.

A kérdéseket mindenek előtt saját magunknak kell feltenni, melyek megválaszolása közben kialakulhat a válasz arra, hogyan lehetünk megfelelő irányban folytatott önképzéssel és önmenedzseléssel magunk is távmunkások.