hálózat

  • A hálózat világa

    Teljesen új társadalmak épülnek manapság. Nem láthatod őket, csak a számítógéped képernyőjén. Nem látogathatsz el közéjük, csupán a billentyűzeteden keresztül. Az úthálózatuk drótokból és fénykábelekből áll, beszédüket egyesek és nullák sorozata továbbítja. Mégis, a kibervilágnak ezek a közösségei ugyanolyan valóságosak és ugyanúgy vibrálnak, mint azok, amelyeket a földgömbön vagy a térképen lehet találni. Valódi emberek vannak a túloldalon, a monitorok mögött, a hálózat más pontjain. És felszabadulván a fizikai korlátoktól, ezek az emberek összetartó és hatékony közösségek új típusait fejlesztgetik, olyanokat, amiket sokkal inkább a közös érdeklődés és cél határoz meg, mint a véletlen földrajzi közelség; olyanokat, amelyekben igazából csak az számít, hogy mit mondsz, hogyan gondolkodol és érzel, s nem az, hogy hogyan nézel ki, hogy beszélsz, vagy hány éves vagy.

    Mitchell Kapor előszava a "The Big Dummy's Guide to the Internet" 2.0 verziójához (1993)

    Eredetileg megjelent itt:
    NIIF Információs Füzetek
    I. 11.
    Drótos László
    Beilleszkedés a hálózat virtuális világába
    ,
    minimális változtatásokkal, kiegészítésekkel, amikért én vagyok felelõsé tehetõ...

  • A jelszó

    Szinte minden többfelhasználós rendszer jelszót kér bejelentkezéskor (login) ill. kapcsolatfelvételkor. A jelszó használata számos más esetben is szokásos: képernyővédő, setup beállítások, rendszerindítás, partíciók, könyvtárak, file-ok, adatbázisok elérésénél, programok indításánál stb.

    Gyakran többszintű jelszavas védelmet alkalmaznak, azaz egymás után több jelszó kérést kell kielégítenünk. Pl. belépünk egy többfelhasználós rendszerbe: először a rendszer, utána az adatbázis menedzsment rendszer kér jelszót. A jelszavas védelem más módszerekkel kombinálható (pl. PIN kártya, ujjlenyomat ellenőrzés), ez az ún. többfaktoros védelem.

  • Bevezetés

    Ez a honlap a Sapientia Egyetem csíkszeredai diákjainak tartott Bevezetés az Internet használatába című tantárgy tanulásához szeretne segítséget nyújtani. Rengeteg, ezzel a témával (is) foglalkozó könyv és honlap (lásd pld. Irodalomjegyzék) magyar nyelven is hozzáférhető, nem beszélve a más nyelveken elérhető forrásanyagokról, de mindezek közül egyet sem találtam, ami összefoglalná a témában általam fontosnak tartott gyakorlati tudást és megfelelne a mindennapi elvárásoknak, és az én stílusomban leadott tudás-töredékek mellé a megfelelő támaszt nyújtaná.

    (Ez honlap a 2003-2004-es tanév segédanyagául készült, de a 2004-2005 és a 2005-2006-os tanévben is használtam.)

  • Biztonság - alapfogalmak

    A számítógépek és a számítógépes adatok védelme egyre növekvő jelentőséggel bír, ennek megfelelően egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a számítógép-biztonság iránt. A védelem jelentősége lényegesen megnőtt a hálózatok megjelenésével, a védekezés összetettebbé és bonyolultabbá vált, s a felhasználóknak ugyanakkor eddig nem ismert veszélyforrásokkal kell szembenézniük. Tévhitek terjedtek el mind a veszélyforrásokról, mind a védekezési módokról.

    Ez csak bevezetés, megfelelő védelem csak saját rendszerünk megfelelő ismeretében lehetséges. Elengedhetetlen, hogy a felhasználók tisztában legyenek az általuk használt rendszerek, szoftverek alapjainak (biztonsági alapjainak) ismeretével. Tanulmányozni kell a használt berendezések, szoftverek stb. leírásait, meg kell ismerni a helyi működési szabályokat, rendet. A biztonság alapja a jó menedzsment, a megbízható és kellően integrált hardver és szoftver, a szakképzettség és a kulturált használat. Természetesen nem elég az általános alapelveket tudni, ismerni kell a használt rendszerek, programok biztonsági alapjait is.

  • Digitális zsákbamacska

    Az alábbiakban olyan programokkal, programkódokkal foglalkozunk, melyet ártó szándékkal (beleértve az illetéktelen elérést is) hoztak létre, vagy kísérletezésből, játékból születettek, de veszélyt jelentenek és kárt okozhatnak. Az ilyen kódokat 'vandalware' szóval is illetik, mely roppant találó, bár nem elterjedt. E programok sajátos csoportját alkotják a vírusok és a férgek (worms), melyek sajátsága, hogy aktivizálódva reprodukálódhatnak, s egy rendszerben vagy számítógépek közt terjedhetnek.

  • Az emberi tényező

    Sokszor megfeledkezünk róla, de az emberi tényező okozza a legtöbb galibát. külön könyvet lehetne erről írni, de lássunk néhány hétköznapi példát!

  • Hitelesség és hitelesítés

    Üzenetek, levelek, osztott dokumentumok és adatbázisok használata esetén fontos, hogy valóban a vélt személy küldte-e az üzenetet, végezte-e a módosítást, valamint illetéktelenek nem 'piszkáltak-e' bele az adatokba. Emellett fontos, hogy az adatok hitelességét ellenőrizni tudjuk, vagy kellő alapunk legyen abban megbízni.

  • Hogyan lehetek én is távmunkás?

    Az elmúlt két évben, amióta főállásban távmunkásként keresem a kenyerem - mellesleg több, mint tíz éves mellékállásban végzett távmunka után - valamint a távmunkával kapcsolatos egyre gyakoribb publikációkat és kezdeményezéseket kísérő érdeklődés kapcsán olyan sokan tették fel nekem ezt a kérdést, hogy szükségessé vált egy olyan válasz megfogalmazása, ami megpróbál lehetőleg sokakat eligazítani ebben a bonyolult helyzetben, amit tetéz a vonatkozó törvénykezés nagyon hiányos volta és az információhiány. Fontosnak tartom előre bocsájtani, hogy nincsenek mindenki számára alkalmazható receptek, inkább csak támpontok saját helyzetünk felmérésére, esélyeink latolgatására. Ezen az úton egyelőre mindenkinek egyedül kell végig mennie, habár az EU tagság fokozott esélyekkel és távlatilag egy áttekinthetőbb, tisztább, jogilag világosabban körülhatárolt helyzettel kecsegtet.

  • Közösségépítés a virtuális világban

    A közösségépítés az interneten lehetővé teszi, hogy sok emberrel kapcsolatot teremtsünk, a közös érdeklődési kör alapján csoportokat alakítsunk, nyilvános fórumokon vegyünk részt, stb. Miben különbözik az online kommunikáció más kommunikációs módoktól?

  • Letöltés, cserebere, bittorrent

    Mind az üzemeltetők, mind a felhasználók számára sok biztonsági problémát vetnek fel a szabad (nyilvános) elérésű archívumok, mint pl. a fájlcserélő helyek és szolgáltatások, mint a bitTorrent, a GnuTella, warez és cracker helyek, anonymous FTP szerverek. A gondok nagy része csak az üzemeltetőket érinti közvetlenül, ezekkel itt nem foglalkozunk.