Nyomtatás

Elméleti háttér

Az ITAC (International Telework Association and Council - a világ egyik jelentõs távmunkában érdekelt személyeket és szervezeteket összefogó szervezete) 1998 október végén rendezett éves díjkiosztó ünnepségén Jack Nilles-t elsõként választották be a "Távmunka Hírességek Csarnokába". Az elismerés annak a tevékenységének szólt, melyet immár 25 éve a távmunka kutatásába, és sikeres fejlesztésébe fektetett. õ volt az, aki már a 70-es években felismerte azokat a szociális, környezeti és technológiai trendeket, melyek együttes következményeként elkerülhetetlennek látszott, majd ténylegesen be is következett a távmunka tömeges elterjedése. Jack Nilles ma a távmunka szakterületének nemzetközileg elismert tekintélye, aki 1973-ban megalkotta és definiálta a telework és telecommuting fogalmát, és 1980 óta irányítja az általa alapított JALA International nevû, távmunkával kapcsolatos kutatásokra és távmunka-program fejlesztésekre specializálódott sikeres tanácsadó céget. Számos könyv és tanulmány szerzõje, nemzetközi távmunka szervezet aktív résztvevõje. Nilles 1998-ban megjelent könyvét, melynek címe Making Telecommuting Happen: A Guide for Telemanagers and Telecommuters a távmunka bibliájaként emlegetik.

Jack Nilles fizikusnak tanult, majd az Amerikai Légierő valamint a NASA számára tervezett repülőgépeket és kommunikációs rendszereket. Tanácsadóként több tudományos intézmény munkájában vett részt, majd később a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) vezető interdiszciplináris kutatójaként dolgozva kezdte el kutatásait a távmunka terén. Az egyetem Jövőkutató Intézetével közösen több tanulmányt készített az információ technológia jelen és jövőbeni hatásairól. Előrejelzései megdöbbentően igaznak bizonyultak, a távmunka Amerikában egyre jelentősebb tényezővé vált, és a következő évtizedben tovább gyorsul a növekedés.

Nilles nem csak definíciókkal, trendekkel, de megközelítően valós számadatokkal is szolgál. Több kutatás összevetett adatai alapján a távmunkások száma az Egyesült Államokban a 70-es években legfeljebb csak néhány ezer volt tehetõ, majd számuk 1980-ra mintegy 100 ezerre nőtt. Tíz évvel később, 1990-ben már közel 3 millió, 1999-ben pedig már több, mint 15 millió amerikai távmunkásról beszélhettünk. A 2007-re való elõrejelzés szerint a távdolgozók számra 50 millió fölé emelkedhet. Nem is annyira meglepő, ha tudjuk, hogy az ezredfordulóra már az amerikai munkaerõ 18%-a vett részt valamilyen formában a távmunkában! Eszerint 2000-re minden ötödik amerikai saját otthonában (is) végezte napi munkáját.

Nilles nem csak Amerikában, de a világ más régióiban is figyelemmel kísérte a távmunka fejlõdését. Véleménye szerint az Egyesült Államok 5-10 éves előnnyel rendelkezik a többi országhoz képest, kivéve Nagy-Britanniát, ahol a távmunka az európai átlaghoz képest előrehaladottabb helyzetben van. Bár a távmunkások száma a teljes munkaerõlétszámhoz viszonyítva világ országaiban az amerikainál jóval alacsonyabb, az éves növekedési ráta sokhelyütt meghaladja az Amerikában tapasztalt átlagokat, így világszinten, elsőként Európában a távmunka gyors növekedésre lehet számítani. Eddig is sokat tett az elmúlt években a távmunka fejlõdéséért az Európai Unió Távmunka Fóruma (ECTF), és most az egyes tagországokon a sor. Nilles kiemelt példaként említi a France Telecomm távmunka fejlesztésébe fektetett aktív promóciós munkáját. Ezen kívül élénk fejlődés érzékelhető a távmunka terén Ázsiában, elsõsorban Indiában (ld. az amerikai cégeknek dolgozóm indiai programozók nagy táborát) és a Fülöp-szigeteken.

Az elkövetkező évtizedre tehát Nilles a távmunka világméretű elterjedését jósolja. Az elkerülhetetlen fejlődés oka, hogy a távmunkára való átállás egyszerre szolgálja a dolgozó, a munkaadók, és a lakóközösségek érdekét, miközben a távközlés és az Internet gyors fejlődése következtében egyre zsugorodnak a távolságok, munkaadók és munkáltatók egyaránt felismerik, hogy tevékenységük függetlenné válik földrajzi elhelyezkedésüktől. A gyors és hatékony kommunikációs eszközök használatával egyre kisebb jelentősége lesz annak, hogy a dolgozó hol él, honnan küldi el a kész munkát megrendelőjének, a cégek pedig már nem csak közvetlen környezetükből, de a világ bármely tájáról toborozhatnak szakembereket, munkatársakat. Nilles példaként említi saját vállalatát, melynek munkatársai három földrész lakói, akik közösen dolgoznak, a CompuServe hálózatát használva a napi kommunikációra. A technológiai változások eredményeként ma már kisebb cégeknek is megadatik a lehetőség, hogy multinacionális vállalatokká alakuljanak

Könnyen belátható, hogy Nilles elõrejelzése ezúttal sem csal: a távmunka a 21. században a globális gazdaság egyik meghatározó tényezõje lesz, mellyel minden vállalatnak számolnia kell. A távmunka alkalmazása része lesz a legtöbb szervezet menedzsment stratégiájának, amire már ma érdemes a cégvezetõknek felkészülni. A vállalati stratégia részeként a távmunka alkalmazásával javítható az iroda-kapacitás kihasználása , optimalizálható a megfelelõ szaktudás igénybevétele, minimalizálhatók a környezeti hatások. A távmunka alkalmazása a legtöbb esetben jelentõs költség-megtakarítást eredményezhet, feltéve, ha a távmunkára való átállás megfelelõen elõkészített és jól menedzselt projekt keretében történik meg.

A Jala International elsődleges tevékenysége ezen projektek megtervezése, és kivitelezése. Érdemes tanulmányozni a cég weblapját (www.jala.com), ahol részletesen olvashatunk ezekről a munkákról, és kiolvashatjuk azokat a lényeges szempontokat, melyeket a távmunkára való átállásnál a cég tulajdonosainak, vezetőinek feltétlenül figyelembe kell venni:

Nilles már jó néhány, a Fortune 100 listába tartozó vállalat számára dolgozott ki sikeresen végrehajtott távmunka-projekteket, de az állami szektor megbízásából is végzett megbízásokat az USA különbözõ államaiban. Munkájának elismeréseként számos kitüntetést kapott, többek között a környezetvédelem érdekében kifejtett munkájáért is. Legutóbb megjelent publikációjában arról ír, hogyan valósítja meg a távmunkások számának növelésével a Los Angeles körüli szmog csökkentését.

Nilles meggyõzõdése, hogy a távmunka orvosság lehet a mindenki által gyûlölt forgalmi dugókra, a jármûvek által okozott levegõszennyezésre, hiszen csökkenti a fölösleges napi munkába ingázást, elviselhetõvé teszi a nagyvárosi életet, minõségileg javítja a közösségek és a családok életét.

Nilles egy találó megjegyzését azért érdemes mindehhez hozzáfûzni, érzékeltetve, hogy a nagy távmunka-guru sok-sok elõnye mellett tisztában van ennek az életformának az árnyoldalaival is:

(Eredetileg megjelent a TavmunkaInfo.hu portálon)

Itt jegyzem meg, kiegészítve saját tapasztalataimmal a Niles által elméletben megfogalmazottakat, hogy a robbanásszerû fejlõdés új szakaszba lépett, megjelent egy új, magasan képzett, nagyon mozgékony réteg, a szabadúszó távmunkások, a "freelancerek" tömege. Ezek elsõsorban a világ közepesen fejlett régióiból jönnek, mintegy alternatívaként az agyelszívásra. Õk a XXI. század modern nomádjai, a virtuális kivándorlók, akik ugyan ki sem teszik a lábukat szülöfüldjükrõl, de munkájuk nagyrésze a fejlett ipari országokban élõ, tevékenykedõ magánemberek, cégek, intézmények megrendelésére készül, távmunkában.

Találatok: 17300